Nincs, akiben reménykedni a bányászjárás ügyének újranyitása kapcsán, mivel ugyanazok az ügyészek – véli Teodor Mărieş, az 1989. December Egyesület elnöke, aki szerint az ügyet velük vagy nélkülük, de le kell zárni, mert „ez a román állam kötelessége”. Az ügyészek nem jószántukból nyitották meg az ügyet, egyszerűen nem volt más választásuk az Emberi Jogok Európai Bíróságán született döntés után. Emlékeztetett: egyesületük még 1990-ben panaszt nyújtott be székhelye megrongálása, illetve több tagja elleni erőszakos fellépés miatt, de nem történt semmi, ezért 2005-ben újabb panaszt emeltek, hogy ne évüljenek el a tettek.
Kijelentette: az a döntés, hogy 2009-ben nem indult bűnvádi eljárás a bányászjárás miatt, azt bizonyítja, hogy a román igazságszolgáltatás csúcsa bűnrészes volt benne. Mărieş azt állítja: az ügyészeknek most a rendelkezésükre áll a tettek és bizonyítékok besorolása, azonban végig kell járniuk a teljes procedúrát, ami azt feltételezi, hogy kihallgatnak minden felet, befejezik a szakértői vizsgálatot a károk ügyében, illetve annak kapcsán, hogy mennyi közpénzt költöttek el a bányászok Bukarestbe utaztatására, illetve ott tartására a három bányászjárás idején.
Hasonlóan nyilatkozott a bányászjárások áldozatait tömörítő egyesület elnöke, Ene Viorel is: kiemelte az ügyészek cinkosságát, és azt is elmondta, hogy mindeddig kizárólag a tüntetők ellen léptek fel, hiszen 1990-ben több polgár hónapokig volt börtönben ügyészi jóváhagyással, különösebb indoklás nélkül. Figyelmeztetett arra is, hogy több bányászjárás volt, de csak a legutolsó, 1997-es miatt ítélték el Miron Cozma bányászvezért, a többit szőnyeg alá seperték. Ene szerint nem elég csak három-négy embert elítélni a bányászjárások miatt, felelősségre kell vonni azokat is, akik falaztak nekik.
