Hidvég neve Orbán Balázs szerint onnan ered, hogy a falu Barcaföldvár és a közte elfolyó Olt hídfejénél fekszik. Az egykor Felső-Fehér vármegyéhez tartozó területet IV. Béla királyunk a tatárjárás után adományozta a Mikó család ősének.
A falu első írásos említése 1332-ből származik (Hydueg), ekkor már plébániatemploma van. Ez a középkori templom a XVII. században rommá lett a reformáció korabeli változások, illetve a tatár betörések miatt. A református vallásra való áttérés éve feltehetően 1640. A mai templom 1674-ben épült a régi közelében, alapítója a korabeli kőszószék felirata alapján hidvégi gróf Nemes János és neje, Pápai Anna. A régi templom romjait Orbán Balázs még látta. A nyugati kapu kőkerete a régi templomból volt beépítve az újba. Ennek érdekes félköríves faragványa, amely gótikus tagolású, a sarkokban jobb és bal felől reneszánsz háromlevelű rozettákkal, Balogh Jolán szerint a XVI. század első feléből származik. A templom 400 ülőférőhelyes, szélessége 11, hosszúsága 30 méter. A templomtorony mai formáját és magasságát három építési szakasz során nyerte el, magassága 31 méter.
Egy 1742-ből származó jegyzőkönyv szerint a templomnak két harangja volt, a nagyobb három, a kisebb két mázsa. A nagyobb helyett 1786-ban egy négymázsás harangot öntettek, ezt azonban 1916-ban hadi célokra rekvirálták. Felül ez volt rá írva: In Laudem Dei Hoc Campana Fusa Sumtibus Patrones et Ecclesiae: Refor. Relig: Hidvegiensis Anno Domini 1786. Helyette 1926-ban öntettek egy kisebbet. A kis harangot 1748-ban öntötték a következő felirattal: In laudem Dei Hoc Campania Fusa Sunt Patronos Refor. et Hidvég Ecclesiae. Refor.Relig. Hidvég.Sub Curatore Francis Nemes,G.E.
A századok során a templomot többször javították, főként a földrengések miatt. Az 1977-es földmozgás súlyos pusztítást végzett, e javítás során a falak vasbeton erősítést kaptak. A legutóbbi külső és belső felújítás 2005 és 2009 között zajlott.
Nagy János
