Szalagvágó hivatalosságok — felsorakoztak a terv mögé
Tegnap délben hideg esőben, de nagy reményekkel tették le a vidombáki repülőtér alapkövét, ami egyben az építési munkálatok kezdetét jelenti.
A Brassó mellett épülő, Háromszék déli határától alig húsz kilométerre lévő vidombáki nemzetközi légi kikötőt a tervek szerint 2010 végére adják át a forgalomnak. A beruházás összértéke eléri a százmillió eurót, évente egymillió utas és hétezer tonna áru szállítását teszi majd lehetővé. A közel három kilométeres kifutópálya háromszáz férőhelyes személyszállítók számára is alkalmas lesz.
A szalagvágásra több mint egyórás késéssel került sor, miután Ludovic Orban szállítási miniszter helikopter helyett autóval kényszerült a helyszínre utazni. Az ünnepségre összegyűlt nagyszámú hivatalosság addig az erre a célra felállított sátor alatt és előtt válaszolt a sajtó kérdéseire, majd egy ortodox szertartatás után a Brassó megyei elöljárók, illetve a legfontosabb beruházó, a kanadai Intelcan cég elnöke ismertette a létesítmény történetét, fontosabb jellemzőit.
A repülőtéri beruházás érdekében az Intelcan 64,3 százalékos többségi részével AIBG Rt. néven részvénytársaságot alapítottak, melyben a Brassó Megyei Tanács húsz, Brassó, illetve Vidombák önkormányzata tíz, illetve öt, a Kovászna és Hargita megyei tanács pedig 0,5, illetve 0,2 százalékkal szállt be. A szalagavatón egyébként sem a Kovászna, sem a Hargita megyei tanács nem képviseltette magát.
Aristotel Căncescu Brassó megyei tanácselnök nem rejtette véka alá, hogy a repülőtérnek sok ellenzője volt, elsősorban a fővárosi konkurencia nézte rossz szemmel, a szükséges engedélyek beszerzése, a terület kérdése mind-mind a munkálatok megkezdését akadályozták. (Az építkezés beindítását egyébként eredetileg 2006 közepére tervezték.) Mostanra azonban mind a kétszáz hektár a megyei tanács telekkönyvén szerepel, hamarosan a sajtóban gyakran emlegetett pásztort is elköltöztetik, és a finanszírozás kérdése is megoldódott, hiszen a közel százmillió eurós beruházás immár 150 százalékban kapott pénzügyi ajánlatokat — közölte Căncescu. Ugyanakkor megköszönte Ronald Weissberger Intelcan-elnök kitartó munkáját, aki a negyvenes években Brassóban született, a hatvanas években hagyta el az országot, így személyes kötődése révén is szorgalmazta a beruházást.
Ronald Weissberger egyébként nem felejtette el sem a román, sem a magyar nyelvet, rövid köszöntőbeszédében reményét fejezte ki, hogy mintegy harminc hónap alatt felépül a létesítmény, vagyis 2010 decemberében már fogadhatja a járatokat.
Căncescu szerint a másik kulcsember a megyei tanács projektfelelőse, Iancu Vespasian, aki ,,tengerészként" a repülőtér előkészítésének egyfajta mindenese volt.
A szalagvágásra és alapkőletételre érkező szállítási miniszter újságírók gyűrűjében dicsérte a kezdeményezőket, és kifejtette, hogy hasonló módon kívánja sikerre vinni egy dél-bukaresti repülőtér tervét is. Az alapító dokumentumok aláírása után az alapkövet jelképező fémhengert helyeztek el az építkezés területén.
A megnyitón elhangzott: nagy szükség van egy repülőtérre, hiszen Brassó az ország egyedüli nagyvárosa, melynek nincs ilyen létesítménye (Brassóban egyébként 1941—1960 között működött egy kis, személyszállításra is alkalmas repülőtér), 2000 óta a turistaforgalom meghatszorozódott, az egyéb ipari és szolgáltató beruházások pedig azzal az ígérettel telepedtek le a városban és környékén, hogy hamarosan légi folyosó köti össze őket a világ nagy városaival. A beruházás azonban nem csupán Brassót, hanem az egész térséget előnyös helyzetbe hozza, ennek ellenére Szeben megye elzárkózott az együttműködéstől.
Háromszék számára a jelenlegi útviszonyok közepette is Sepsiszentgyörgytől alig háromnegyed órányira lévő repülőtér nagy lehetőségeket tartogat. Kérdés, hogy elöljáróink, a fejlesztések tervezésében és kivitelezésében érintettek és érdekeltek tudnak-e élni ezzel és a szintén hamarosan megépülő autópálya lehetőségével.
