Az unió magja az eurózóna, nekik kellene újabb sikereket elérniük. Ezek az országok sokáig jól haladtak a mélyebb integráció irányába, de ez a folyamat mára elakadt – fogalmazott, jelezve: Európa keresi a helyét az átrendeződő világban. A kormányfő szerint „Európa abba a tévedésbe ringatta magát, hogy a politikában lejárt az erős karakterű, erős személyiségű vezetők, a Kohlok, Aznarok, Sarkozyk ideje, merthogy – mondják – az ilyen politikus nagyobb kockázatot jelent, mint amennyi hasznot hajt, és az unióban amúgy sem egy közösséget kell vezetni, hanem egy intézményrendszert, amely nagy, duruzsoló gépezetként – amelyben mi kisebb-nagyobb fogaskerekek vagyunk – majd elirányítgatja az uniót”. Megjegyezte: ha válság van, akkor csak határozott, világos válaszok és az ezeket megfogalmazni és végrehajtani képes, erős és elszánt vezetők segíthetnek. Hangsúlyozta: Európa 2008 óta válságból válságba tántorog, és nem ébred rá, hogy az intézményi rutin már elégtelen, mert teljesen megváltozott a közeg, amelyben élünk. „Ránk szakadt a pénzügyi válság, a gazdasági visszaesés, a bevándorlók áradata, a terrorveszély, és Európa minden esetben csak reagált, egyiket sem tudta nemhogy kivédeni, de még előre jelezni sem” – jelentette ki.
Orbán Viktor arról is szólt: ha uniós partnereink többsége kezdettől fogva egyetértett volna azzal, amit a magyar kormány gondol a bevándorlási hullám okozta helyzetről, „ma pár tízezer valódi menekült lenne Európában, nem pedig egymillió migráns”. A migránsok beengedését aligha kijavítható hibának nevezte a kormányfő, aki a bevándorlási kvóta elutasítása kapcsán elvi kérdésként említette: „Előfordulhat-e, hogy valaki Magyarországon kívülről azt mondhassa nekünk: márpedig nektek, magyaroknak együtt kell élnetek olyan emberekkel, akikkel amúgy nem akartok együtt élni?”
Angela Merkel német kancellárt karakteres és erős vezetőnek nevezte; mint mondta: „mindenkinek, így nekünk, magyaroknak is jó okunk van arra, hogy tiszteljük és bízzunk benne”, hozzátéve: az ő esetében nem a személyes tulajdonságok hiányoznak, hanem a mozgástér, hiszen nagykoalícióban kénytelen kormányozni. „Úgy gondolom, hogy a német kancellárra a német és az európai baloldal kényszeríti rá azt a migránspolitikát, amelyet jelenleg képviselni kénytelen” – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint ebben a kérdésben élesen különbözik ugyan a két kormány álláspontja, de a szövetség fenntartható, mivel megvan a politikusokban a szándék, hogy a kapcsolatokból megmentsék, amit lehet. Az elérhető felmérések szerint a bevándorlók nagy többsége baloldali szavazó lesz, „a baloldalra fog húzni, mert ott legalább nem kell szembesülnie a keresztény talapzattal. Egy idő után pedig, ha elegen lesznek, meg fogják szervezni a saját politikai érdekképviseleteiket, amelyek ugyanezen okokból a baloldallal működnek majd együtt.”
Orbán szerint a bevándorlás kérdése és az uniós források összekapcsolása „bosszú, zsarolás, és ehhez senkinek nincs joga”, hiszen korábban döntés született arról, mire mennyit költ majd az unió, tisztázandónak nevezve, hogy „az ő pénzüket kapjuk-e meg”, hiszen Közép-Európa országai úgy nyitották meg piacaikat, hogy „azokon a nyugati cégek hatalmas előnnyel indultak, és olyan profitszerző pozíciókat tudtak megszerezni a mi gazdaságainkban, amilyenekre mi soha nem tudnánk szert tenni náluk”. Hiába a verseny jogi lehetősége, a tőkeméret különbözősége ezt jó ideig illúzióvá teszi. Ennek a helyzetnek a kiegyensúlyozására kapjuk azokat az összegeket, amelyeket kapunk. Ráadásul a Magyarországról Nyugatra távozó üzleti profit eléri azt a nagyságrendet, ami onnan támogatásként érkezik – jegyezte meg.