Megfogalmazták, ha a környezetvédelmi előírások megkövetelik minden gazdaságban a kiépített trágyatárolót, s ha ez feltétele az agrártámogatások folyósításának, akkor különítsenek el pénzalapot építésükre, amit a gazdák egyénileg vagy szervezeteiken keresztül igényelhetnének (például a tejhűtő tankok vásárlására adott de minimis támogatáshoz hasonlóan).
Bende Kálmán javaslatára azt is kérik, a mélyalmos szabadtartású szarvasmarhák (főként húsmarhák) esetében ne tegyék kötelezővé a trágyatároló építését. Ugyanis az itt megtermelt trágyát félévenként, érett állapotban hordják ki az istállókból, és azonnal szétszórják a mezőgazdasági területeken. Ez nemcsak az unióban, de az egész világon elfogadott eljárás – húzta alá Bende.
A legfontosabb követelésük, hogy idén is igényelhessenek támogatást az általuk megművelt gyepekre, a legelők lefedését pedig lehessen a tagság állatállományával biztosítani. Ugyanakkor kérik, a kaszálók állattal való lefedését ne kelljen biztosítani. Kitértek a vadak okozta károk megtérítésére, arra, hogy egyszerűsítsék az eljárást, legyen könnyeb­ben hozzáférhető, valamint a juhok okozta károk megtérítése is legyen egyszerűen igényelhető, és szabjanak meg drasztikus eljárásokat a magántulajdont megsér­tő juhászok ellenében.
Egy másik átiratban a szarvasmarha-tenyésztők megyei egyesülete azt kéri, az elkülönített, 8,84 millió eurós keretösszeget (Románia számára az uniós szinten megszabott 500 millió euróból 11,14 millió eurót osztottak le – a 8,84, illetve 2,3 millió euróval a szarvasmarha- és sertéságazat az oroszországi embargó miatt elszenvedett veszteségeit kívánják enyhíteni,) a mezőgazdasági igazgatóságokon keresztül fizessék ki a gazdáknak. Bebizonyosodott, a kifizetési ügynökség túlterhelt, egy újabb feladat tovább nehezítené az ottani munkát, ezért kellene bevonni az igazgatóságokat – indokolta a kérést Ötvös Mózes egyesületi elnök.