Zömében román anyanyelvű lakosságát a bodolai Béldi és a zágoni Mikes család telepítette be Román-Bodza környékéről olcsó munkaerőként. Várossá 1968-ban nyilvánították. Közigazgatási szempontból hozzá tartozik még Fenyős, Virágospatak és a benépesült Tálpatak is (Scrădoasa). A Bodza folyása mentén délkeletre helyezkedik el a régészetben sokat emlegetett Szitabodza, itt találták meg a paleolitikumi ember telephelyét. A medence északkeleti részén terül el Bárkány (Barcani) község is, régi nevén Zágonbárkány, amely az egykori Mikes és Szentkeresztycsalád területén élő jobbágyokból és zsellérekből alakult ki. Hozzá tartozik Ladóc, Salamás (Sărămaş) és a már bemutatott Nagypatak (Valea Mare), amely jelenleg önálló község. Salamás a múlt században alakult ki az ún. Borbáti korcsma környéki házak körül. Bárkány városi alárendeltségű község. Ide telepítették a múlt század végén a bodzakrasznai üveghutát. Az egykori bárkányi huta helyét ma is meg tudják mutatni az öregek. A néphagyomány szerint a helység a nevét is a borcan (románul a befőttes, uborkásüveg) szóból kapta, mert az említett huta csak ilyen üvegeket gyártott. Bárkányban több magyar család él, református kisközössége a zágoni egyházközség filiája. A helységből északra vezető műúton Zágonba érünk. Bodzafordulón fa-, építőanyag-ipar működik. A vidék idegenforgalmi érdekessége a csíkos román népi szőttes, amelyet a minden évben megszervezett, hagyományos Csobánka (Ciobănaşul) elnevezésű népi fesztiválon mutatnak be. Jelkulcs: KK – Kicsi-Kerekbérc, A – Almáshát.

A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben kaphatóak a Háromszéki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának eddig megjelent darabjai. A fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail-címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.