Egyre égetőbb gondot jelent a gazdák számára a szabványos trágyatárolók hiánya. A háztáji trágyadomboknak köszönhetően a megye számos települése felkerült a talajvíz nitrát- és nitritfertőzését mutató térképre. Az istállókból származó szerves anyagokkal fertőzött talajvíz nemcsak az emberekre káros, az állatok itatására sem alkalmas. Túllépve a természeti katasztrófán, a szabványos trágyalerakók hiánya okán a támogatások megvonására is számíthatnak a gazdák.
Sokan nem tudják, de a szabványos trágyatároló hiánya miatt nemcsak az állattartási támogatásokat vonhatják meg részben vagy egészen, a büntetés a területalapú támogatásokra is vonatkozik, azaz a gazdaságnak járó minden támogatásra. Mi több, ha a pályázatot nyert egyesületekben, közbirtokosságokban egyetlen gazda is van, aki nem szakszerűen tárolja az istállótrágyát, a megvonás a szervezet teljes támogatási összegét érinti.
A szabványos, engedélyezett trágyatárolók építése nem olcsó mulatság, kisebb gazdáknak igen komoly anyagi erőfeszítést jelent. Megoldást jelenthetnének a közösségi trágyatárolók, akár faluszinten, de kisebb csoportok esetében is – például egyesületi tagság szintjén. Uzonban például a Világbank finanszírozásával épült modern trágyalerakó, melyet a községhez tartozó minden település gazdái igénybe vehetnek.
A megnyert pályázat értelmében összesen 311 425 eurót (1,4 millió lejt) költhetett a község a trágyalerakó megépítésére, ötszázalékos önrész biztosítása mellett. A kivitelezési licitet megnyert cég azonban mélyen a meghirdetett ár alá ment, így valamivel több mint 1,1 millió lejből született meg a beruházás – 716 ezer lejt költöttek a platform építésére, 406 ezer lejt gépek vásárlására, az önrész 56 ezer lejt tett ki.
A létesítmény fő összetevői: a 900 négyzetméter alapterületű, három méter magas falakkal körbevett, 2700 köbméter befogadóképességű betonozott platform és a trágyalé tárolására alkalmas, 83 köbméteres, föld alatti tartály. A kezelőszemélyzet számára konténerirodát telepítettek. A platformot fúrt kutak veszik körül, a víz időszakos elemzésével ellenőrzik, hogy a trágyalerakó szennyezi-e a talajvizet. A telep kiszolgálására német gyártmányú traktort, két pótkocsit, homlokrakodót, trágyaszórót, trágyalészippantót, EU-konform szemeteseket is vásárolhattak a pályázat keretében – mondta el érdeklődésünkre Ráduly István polgármester.
A telep működtetésére a helyi tanács fogadott el szabályzatot. Szerződés alapján két lehetőség közül választhatnak a gazdák. Ha saját maguk szállítják a lerakóba, és később ugyancsak önerővel viszik el onnan az érlelt trágyát, a raktározásért nem kell fizetniük (a leadott nyers trágya mennyiségének felét vihetik el érlelt trágya formájában). Ha viszont a trágyatelep gépei végzik a szolgáltatást, szállítják el a gazda udvaráról a trágyát, szórják el a mezőn érlelés után, akkor az állatartónak 70 lejes órabért kell fizetnie – a pénz fedezi az elhasznált üzemanyag árát és a gépész bérét.
A trágyatelepet máris sokan igénybe vették. De a legnagyobb haszon az uzoni és a környező falvak gazdái számára, hogy a szerződések alapján a polgármesteri hivatal igazolást bocsát ki számukra, mellyel a kifizetési ügynökségnél bizonyíthatják, hogy eleget tesznek a szabványos trágyatárolás követelményeinek. Így nem kockáztatják a támogatások megvonását – mutatott rá a polgármester. A trágyatelep létesítésének ötletét a kezdetekben sokan nem nézték jó szemmel, feltették a kérdést: miért van szükség erre? Most azonban mindenki belátta, a talajvíz szennyezésének elkerüléséhez, no meg a támogatásokat érintő esetleges megvonások kiküszöböléséhez elengedhetetlen a szabványos trágyalerakó megléte – vonta le a következtetést Ráduly István.
Uzonban a trágyalerakóhoz kapcsolódó új terveken is dolgoznak. Pályázati pénzen szeretnének csarnokot építeni, ahol az érlelt trágyát virágfölddé alakítják, csomagolják és úgy adják el. Az elképzelés új munkahelyek létesítésével kecsegteti a helybelieket.
