A Kézdi Lacto-Coop szövetkezet azzal a céllal alakult, hogy az állattartó gazdák ne banikért értékesítsék a tejet, hanem dolgozzák fel a nyersanyagot, és így nagyobb jövedelemre tegyenek szert, ne legyenek a nagy tejfeldolgozók által megszabott tejárak  kiszolgáltatottjai. Tegnap találkoztak először a kézdivásárhelyi vállalkozói inkubátorházban az alapító tagok és mindazok, akik a bejegyzésnél bábáskodtak. Az összejövetelre Fejér László Ödön parlamenti képviselő meghívta Ambrus Tibor egyetemi docenst, vállalatfejlesztési szakértőt és Tankó Lászlót, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság székelyudvarhelyi elnökét, hogy osszák meg a székelykeresztúri és csíkszépvízi szövetkezet sikeres tevékenysége során szerzett tapasztalataikat.
A találkozón Petroczki Géza, a székelykeresztúri szövetkezet vezetőségi tagja, a székelyudvarhelyi Infopress Group Rt. volt vezérigazgatója is részt vett, egy sepsiszentgyörgyi pályázatíró cég képviselői pedig a pályázási lehetőségeket vázolták.
Tankó László elmondta: a székelyföldi sajtnak nagyon komoly vetélytársa a külföldi termék, a múlt nyár végén 10–11 lejért is kínáltak behozottat. Pedig valódi tejből ezen az áron sajtot nem lehet előállítani, hisz az egy kilóhoz szükséges tíz liter tej 10 lejbe kerül. A kemény marketingnek és agymosásnak köszönhetően a vásárlók azt hiszik, a külföldi sajt az igazi, holott ez nem így van, a nagyáruházakban kínált termék számos tartósítószert és adalékanyagot tartalmaz. A szakember azt is hangsúlyozta, a szövetkezetben nagyon fontos a tulajdonos gazdák szerepe, de nemcsak jogaik, hanem kötelezettségeik is vannak, például, hogy jó minőségű, friss terméket állítsanak elő. Azért jöttünk ma Kézdivásárhelyre – mondotta –, hogy a két jól működő tejfeldolgozónál szerzett tapasztalatunkat meg­osszuk a kézdiszéki szövetkezet tagságával.