A sepsiszentgyörgyi Gulliver Napközi Otthon (fotó) két pedagógusa utazik angliai képzésre egy tavaly elnyert Erasmus+ pályázat révén, amelynek első szakaszában, tavaly novemberben Ugron Kinga és Szőcs Mónika vett részt az EU által támogatott tanfolyamon. A ljubljanai képzésről az óvodában és nemrég módszertani körön számoltak be. Tapasztalataikról lapunk is megkérdezte a két pedagógust.
A gondolkodási képességek nemzetközileg is elismert szakértőjéről, Edward de Bonóról elnevezett kreatív gondolkodás módszerét ismertető és begyakorló műhelymunkákon a két háromszéki óvónő több ország pedagógusával közösen vett részt. Elmondták, bár ösztönösen sok elemét használják már évek óta a kreatív fejlesztésnek, de a közös ismerkedés a módszerrel bátrabbá tette őket, merészebben vállalják fel ötleteiket.
A képzésen azt hangsúlyozták, hogy minden ötlet értékes, és minden ötletre lehet építeni. Fontos, hogy amit a gyermek magában babusgat, azt kimondja, és rájöjjön, hogy ötlete nem elvetendő, hanem felhasználható, érezze, hogy ő fontos, mert ha ezt már korán megalapozzuk, a társadalomba való beilleszkedést segíti a későbbiekben – mondották. A módszer a csoportos tevékenységeket részesíti előnyben, lényege, hogy a végeredmény közös, közösen lehet neki örvendeni. A gyermek jól érzi magát az ilyen tevékenységekben, mert ő is hozzátett valamit az eredményhez. A két pedagógus ezt különösen fontosnak tartja, mert azt tapasztalják, egyre több a visszahúzódó, gátlásos gyermek, akiknek otthon nem mondanak mesét, hanem egyedül nézi a televíziót vagy játszik a számítógépen. A jelenség már óvodáskorban is észlelhető, egyeseket meg kell tanítani, hogyan hallgassanak mesét, hogyan játsszanak a többiekkel – hangsúlyozzák. Elmondták, a kreatív gondolkodás abban is segít, hogy adott helyzetben az azonnali reagálás helyett inkább gondoljuk végig, tervezzük meg a reakciónkat, ez később hasznos a döntéshozatal folyamatában.
Lapunk kérdésére, hogy az előkészítő osztály bevezetése milyen mértékben befolyásolja új pedagógiai módszerek megtanulását, alkalmazását, mindkét óvónő azt mondta, a nagycsoportos gyermekeket leginkább érzelmileg kell felkészíteniük a váltásra, az új környezetre, és csak azt az előkészítő osztályt tartják jónak, amelyikben nem tanítanak betűket, hanem valóban átmenetet képez az óvoda és az iskola között. Kollégáikat arra biztatják, használják ki a pályázati lehetőségeket, és bátran mondják el ötleteiket, vegyenek részt minél több közös munkában, és erre ösztönözzék tanítványaikat is.
