Egy közvélemény-kutatás margójára

2016. február 26., péntek, Nyílttér

Olvasom, hogy egy cég közvélemény-kutatást végzett megyénk területén, és az embereket arról kérdezték: mi lenne szerintük a legfontosabb életszínvonaluk javulásához?
A megkérdezettek 53 százaléka a munkahelyteremtést, 10 százaléka az egészségügyi szolgáltatás javítását, 24 a fizetések és nyugdíjak emelését említi, és mit ad Isten, 13 százalék tartja fontosnak a székely autonómia kivívását és a magyar összetartást, ezt is úgy, hogy az RMDSZ valósítsa meg!

Akkor mi hol vagyunk? A fenti vélekedések talán pillanatnyilag valósak is lehetnek, de azt is kell látni, hogy a munkahelyteremtést a román állam segítségével valósítják meg országos szinten, még akkor is, ha a magánvállalkozások sok termelőegységet üzemeltetnek, hiszen a minimálbért, az adókat, illetékeket, járulékokat az állam bácsi szabja meg.
Nézzünk csak át a szomszédos megyébe: a bérek ugyanazon munkáért Brassóban szinte kétszer akkorák, mint Háromszéken. Kovászna megyében a falusi gazdák a föld és állataik utáni támogatást többéves késéssel kapják meg, pedig nem is a román állam pénzéről van szó, csak az ügyintézés hárul rá. De nem intézi! És az emberek túlnyomó része sajnos nem távlatban, jövőben gondolkodik, hanem a pillanatnyi érdekek mentén akar érvényesülni, nem baj az sem, hogy gyermeke, unokája, netán dédunokája sorsa múlik a döntésein...
Más európai országokban működő autonómiákat is meg lehetett valósítani, és nem csupán kulturális, de gazdasági és adminisztrációs szinten is (Dél-Tirol, Baszkföld, svédországi finnek stb.).
Ha nálunk is megvalósulhatna az igazi független székely autonómia, fokozatosan, de biztosan megoldódna a munkahelyteremtés, az egészségügyi ellátás és az oktatás minőségének javulása is, nőnének a fizetések és a nyugdíjak. Ha a termelés mellett a vagyonkezelés és az ügyintézés nálunk történne (ipari és mezőgazdasági), termékeinket mi értékesítenénk belföldön és külföldön, és a bevétel nem Bukarestbe távozna, hanem Székelyföldön maradna. Újraindíthatnánk üzemeket, gyárakat, malmokat, fakitermelést és feldolgozást, nem beszélve a borvízről, só- és szénbányáinkról. Még mindig van és lenne anyagi, erkölcsi és emberi feltétel az elindulásra!
A mezőgazdaságban nagyobb farmokat lehetne létrehozni egyéni és szövetkezeti szinten (hizlaldák, tejtermelés, baromfi és más ágazatban).
Mindez csak az igazi székely autonómia keretén belül lenne lehetséges, amit viszont nem 13, hanem 93 százalékban kell követelni.
A március 10-i marosvásárhelyi seregszemle lehetne egy lépés előre ezen a göröngyös úton.

N. Kányádi Mihály,
Szentivánlaborfalva

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 621
szavazógép
2016-02-26: Nyílttér - Puskás Attila:

Emléketűd hibás leütéssel

A szombati Háromszék jelzi a hétfői, február 22-i megemlékezést a sepsiszentgyörgyi Tanulók Háza udvarán felállított Bi–Pi-emlékműnél. Mint (talán) a vidék legidősebb „öreg cserkésze”, a cserkészet romániai (erdélyi) alapemberének, édesapámnak, Puskás Lajosnak is áldozva, jómagam is hozzájárulnék néhány emlékkel a nyilvános tiszteletadáshoz.
2016-02-26: Nyílttér - :

A migránsok útjait követve

Jó másfél esztendeje, amióta a tévéképernyőre ragadva követem az újabb kori népvándorlást, tűnődve kérdezem: vajon mikor lesz vége, és hogyan tovább?
Migráció a császárkori Ró­mában is létezett: a Római Birodalmat a barbár népek beözönlése döntötte meg... Haj­lamosak vagyunk vad, emberevő hordaként látni őket, elég, ha a vandál szó közkeletű jelentésére gondolunk, bár a vandálok valójában népvándorlás korabeli germán nép tagjai voltak.