Annál is inkább, mert ősszel parlamenti választásokat tartanak, az országot átmeneti jelleggel irányító szakértői kormány helyett új csapat kerül majd helyzetbe, új többséggel a háta mögött – a mostani kampány során tehát képet alkothatunk arról is, mi várhat ránk ősztől. Márpedig sok jót nem ígér mindaz, amit a vezető román pártoknál látunk. A szociáldemokraták okosan, a háttérben maradva készülődnek a megmérettetésre – regionálisan is jól beágyazott pozícióikat aligha veszélyeztetik a liberálisok. Moldvában, Olténiában vélhetően hozzák majd formájukat, ami pedig a megyei tanácsokat illeti, ezek elnökeit immár a megyei tanács választja meg, tehát elsősorban országos alku függvénye. Gabriel Oprea újra kormányba készülő pártja óvatosan kihátrálni látszik a szocialisták öleléséből, érteni vélik az új idők új jeleit, tudják: készenlétben kell állniuk arra is, hogy a liberálisokkal szövetkezzenek, ha a helyzet úgy hozza. Traian Băsescu volt államfő alakulatának teljesítménye egyelőre nagy ismeretlennek számít, a közvélemény-kutató intézetek igen széles skálára teszik a párt népszerűségét.
A legnagyobb csalódást a liberálisok jelentik – annál is inkább szükséges rájuk figyelnünk, mert Klaus Iohannis államfő igen nagy valószínűséggel velük kísérel meg kormányt alakítani. A demokraták és liberálisok fúziója nyomán létrejött kétfejű – Vasile Blaga és Alina Gorghiu által vezetett – alakulat túllépni igyekszik a nevetségesség határán az összes téttel bíró kérdésben. Bukarest élére előbb Cristian Buşoit jelölték, már gőzerővel zajlott is kampánya, amikor meggondolták magukat, és a majd minden csatában rendszeresen elbukó rutinos politikusukat, Ludovic Orbant dobták be. Vélhetően áldozatnak. Ezen a tanácstalanságon is túltesz viszont az a nekiveselkedés, amellyel szűk három hónappal a voksolás előtt is változtatni igyekeznek a játékszabályokon, alkotmánybírósági beavatkozás reményében erőltetik tovább a kétfordulós választást. Mellyel következetlenségről tesznek tanúbizonyságot – az egyfordulós voksolást ők maguk is megszavazták néhány hónappal korábban! –, nevetségessé teszik magukat – ennél jobb választási programot vajon nem tudnak felmutatni? –, támadhatóvá válnak antidemokratikus törekvések miatt – a megmérettetés előtt ilyen kevés idővel aligha nevezhető demokratikusnak a játékszabályok módosítását célzó kezdeményezés  –, végül pedig gyengeségüket mutatják fel: azt sugallják, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok mellett fontos városokban nincs esélyük győzni. És ne legyenek illúzióink: ősszel ők következnek majd.