Barót város tanácsa megegyezett a katolikus egyházzal, így újból a diákdombi iskola bérlőjévé vált az önkormányzat. A bérleti díj a régebbinél jóval tetemesebb, de zömét a Gaál Mózes Általános Iskola vezetősége által jelzett javítanivalókra költik majd.
A határozattervezetet előterjesztő Lázár-Kiss Barna András a szerződés általános feltételeit ismertetve elmondta: az önkormányzat által a katolikus egyháznak havonta fizetendő díj 7500 lej lesz, aminek húsz százaléka a gyulafehérvári érsekséget illeti, a fennmaradó rész hatvan százaléka az ingatlan karbantartását szolgálja, a maradék részt pedig a helyi plébánia kapja. A városvezető azt javasolta, a szerződést három évre kössék meg.
Nagy István jelezte: bár kétségeik és kifogásaik vannak, mégis megszavazzák a tervezetet. Nem lett volna szabad hagyni, hogy a diákok méltánytalan helyzetbe kerüljenek és költözni kényszerüljenek – jelentette ki az MPP frakcióvezetője, majd a megnövelt bérleti díjat tette szóvá. Érvelése szerint ekkora összeget csak akkor lehetne fizetni, ha minden igényt kielégítő épületet kapnak cserébe – márpedig a diákdombi épületről az nem mondható el. A polgármester elismerte, hogy nagyobb a bérleti díj, de úgy vélte, a megállapodási feltételek mindenképp a városnak, illetve lakóinak kedveznek, hiszen a karbantartásra visszafordított összegnek köszönhetően folyamatosan nő majd az ott tanuló gyermekek komfortérzete.
A baróti önkormányzat és a katolikus egyház közötti viszony tavaly mérgesedett el: Lázár-Kiss Barna András polgármester kérte az iskolaépület tulajdonosát, végezze el az iskolavezetés által legszükségesebbnek mondott beruházásokat – a kazánok kicserélését és a fűtésrendszer felújítását, illetve a mellékhelyiségek rendbetételét. Az egyház azzal érvelt, hogy nincs rá pénze. A vita nyomán iskolakezdéskor az ott tanuló kilenc osztály elköltözött, egy részük a Petőfi utcai iskolaépületben, mások a vállalkozói központban kialakított termekben kezdték meg a tanulást. A szerződést október elején bontotta fel a város: a polgármester szerint a számvevőszék felelősségre vonhatná őt, amiért olyan épületért fizetnek bért, amelyre nincs szükségük – indokolta meg javaslatát. Az azóta eltelt fél esztendőben az egyház elvégezte a negyvenezer lejnél többre becsült beruházást, erre válaszként tanácsosokból álló bizottság kezdett el tárgyalni az újbóli bérbevétel feltételeiről.