Elkészült a Kálvin tér, megújultak a környező utcák, ám a Vár utca rosszabb állapotban van, mint valaha, kitöredezett kockakövek, gödrök várják az arra járót – mutatta a helyszínen Bálint. Nem szabadna megvárni a vártemplom felújítását az útjavítással, hisz nagyon sokan járnak erre, és a külföldről hazalátógatók többségének is erre vezet az útja, nemcsak az új főteret csodálják meg, de elhunyt szeretteikhez is kilátogatnak. Ez pedig sem gépkocsival, sem gyalog nem kis próbatétel a jelenlegi körülmények között. Bálint szerint a belváros kockaköves utcáin történt kísérletezés helyett jobb lett volna próbamunkának kiadni a Vár utcát, ám ha már ez nem történt meg, most is rendbe tehető lenne, csak néhány zsák homok és pár dolgos kéz kellene.
A közös temető teljesen betelt, bővítése nem odázható tovább – állapította meg. Érthetetlen számára, pár évvel ezelőtt miért nem sikerült kiegyezni a szomszédos telek tulajdonosaival, már az árban is megállapodtak, a gazdasági bizottság is rábólintott, de aztán a magas árra hivatkozva végül nem került a tanács napirendjére a határozat. Később egy másik telek megvásárlása is felmerült, még olcsóbban jutottak volna hozzá, és azzal a 80 árral, no meg a mellette levő, tanácsi tulajdonú fél hektárral egy időre megoldódott volna a probléma, a sírhelyek eladásával pedig pár év alatt megtérült volna a befektetett pénz is – mondotta. Alpolgármesterként maga is tárgyalt a honvédelmi minisztérium magas rangú küldötteivel, hajlandóak lettek volna legalább egy-két hektárt átadni a lőtérből, ám a polgármester az egész területet akarta, így esett ez is, azóta sem történt előrelépés. „Épületeket, szállodát, bankszékházat vásárol a város, de nem képes a fennhatósága alatt levő városi köztemető bővítésére. Adódik a gondolat: azért vásároltuk a Bodok Szállót, hogy ott kriptákat rendezzünk be?” – tette fel a szónoki kérdést a néppárti jelölt.