Háromszéki kalauz 60.Megyénk legdélibb része

2016. május 19., csütörtök, Faluvilág

A Nagy–Kraszna-patak völgye és a tőle nyugatra húzódó hegygerinc közötti hosszú erdős-legelős terület képezi megyénk legdélibb részét. E keskeny földsáv, a bodzakrasznai határ szerves részeként, a Kis-Tatár és a Kraszna-Köve nevű csúcsokig húzódik. Megközelítése legkönnyebben a Tatár-pusztája élét-gerincét követő szekérúton lehetséges, amely a Kraszna-színe (1332 m) nevű csúcson halad át.

Megyénk délkeleti határvonala a Nagy-Kraszna-patak völgyét követi. A völgyben húzódó erdőipari út mentén, alig másfél kilométer távolságra, délkeleti irányból, tehát már Buzău megye területéről ömlik a Nagy-Krasznába az Urlătorale-patak. Ennek völgyét követi a kék háromszög turistajelzés, amely Bodzakraszna települést köti össze a Szilon-havassal (Muntele Siriu, 1657 m). Bodzakrasznáról erdőipari, majd ennek folytatásában erdei úton juthatunk fel megyénk legdélibb pontjára, az 1284 m magas Kraszna-Kövére. Itt halad át az a piros sávval jelzett turistaösvény, ami a Szilon-havasról a Nagy-Tatár-hegyre (1409 m) majd pedig a Tatár-havasra és a Tatár-hágóra (Pasul Tabla Buţii) ér. Háromszék vármegye régi legdélibb pontja valamikor éppen itt, a Tatár-hágón volt. Ezen a történelmi nevezetességű magashegyi hágón hajlott át Erdély felé a Tatárút, amely a Teleajen völgyét kötötte össze a Bodzákkal. A hegytetőn volt a vámhivatal, amely később Bodzavámra költözött. A bodzakrasznai új út megépítésével a Tatárút majdnem járatlan lett, történelmi jelentőségét az utolsó török betörés után (1661) teljesen elvesztette. Innen könnyűszerrel eljuthatunk a közelben levő, alapjaiban restaurált Bodza vára- és Királykő vára romjaihoz. Itt halad át a Bodza-vidéken mindenütt jól ismert Papok-sánca nevű földtöltés, amely a Rétyi Nyírből ismert Honárka vagy Hunárka szerves folytatása. Egyes források szerint a kárpáti fő vízválasztón túl déli irányba is folytatódik. A Tatárhágóról turistajelzés vezet majdnem minden irányba. Déli irányba alig 0,5 km után található az első világháborús román hősi temető, a Cimitirul eroilor (Prahova megye). Nyugati irányban a vízválasztón a Bankota-tisztására érünk. Itt van az alacsonyabb fekvésű Bankotai-hágó (Pasul Boncuţa). Ezen haladt át a XX. század első harmadában egy keskeny vágányú iparvasút. A Bankota-hágóról jelzett ösvény mentén juthatunk fel a Csukásra (1954 m).

A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben kaphatóak a Háromszéki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának eddig megjelent darabjai. A fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail-címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 720
szavazógép
2016-05-19: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Dűlőúton a felsőrákosi szenelés

Keserű szájízzel fogadtam a lehangoló hírt, hogy beszüntették a széntermelést Erdővidék utolsó felszíni fejtésében, a drága száraz és nem a leggyengébb, kitakart szénréteget felvette a víz! Ugyanezt érezhetik azok a környékbeli egykori szénbányászok, akiknek megélhetési forrás volt a szénipar, azok a nyugdíjasok, akik a bányásznyugdíjból tartják fenn magukat, de különösképpen az a közel félszáz szakember, aki a tavaly nyáron állás nélkül maradt, s munkanélküli segélyért folyamodott. Járandóságuk nem volt arányban az esőben, hóban, hőségben vagy bokáig érő sárban végzett munkával. S hogy lesz-e folytatása a széntermelésnek, kétséges, bár akadnak hangok, amelyek szerint még nincs veszve minden.
2016-05-19: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Szemétdombból kirándulóhely? (Sepsiszentgyörgy)

360 fokos körpanoráma, lent szélben hullámzó vetések, odébb különféle épületek – piros háztetők, fehér tornyok, űrállomásra emlékeztető ipari létesítmények –, az Olt csíkja, távolabb zöldellő dombok látszanak, még távolabb – a sötét, esőt hozó felhők tömege mögött – a Kárpár-kanyar hegyei bújnak meg, ezeket majd máskor, tiszta időben kell számba venni. Sepsiszentgyörgy lezárt szeméttelepének tetején jártunk, amelynek most új rendeltetést lehet találni: szabad a vásár, a városházán várják az ötleteket.