SepsiszentgyörgySzemétdombból kirándulóhely?

2016. május 19., csütörtök, Közélet

360 fokos körpanoráma, lent szélben hullámzó vetések, odébb különféle épületek – piros háztetők, fehér tornyok, űrállomásra emlékeztető ipari létesítmények –, az Olt csíkja, távolabb zöldellő dombok látszanak, még távolabb – a sötét, esőt hozó felhők tömege mögött – a Kárpár-kanyar hegyei bújnak meg, ezeket majd máskor, tiszta időben kell számba venni. Sepsiszentgyörgy lezárt szeméttelepének tetején jártunk, amelynek most új rendeltetést lehet találni: szabad a vásár, a városházán várják az ötleteket.

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele
  • Nemrég még így nézett ki asepsiszentgyörgyi hulladéktelep
    Nemrég még így nézett ki asepsiszentgyörgyi hulladéktelep

A megye falusi szeméttelepeit 2010-ben kezdték bezárni, utánuk a négy város – Bodzaforduló, Kovászna, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy – gyűjtődombjaira is sor került; a megyeszékhely maradt utoljára, ezt tegnap adták át az építők a beruházást végző megyei tanácsnak, amely jövő héten visszaadja a befejezett létesítményt a városnak – közölte Tamás Sándor megyeitanács-elnök.
Azt is elmondta: a  régi lerakók felszámolására és a korszerű új lécfalvi hulladékgazdálkodási üzem megépítésére 82 millió lejt költöttek, ebből 9,5 millió a megyei önkormányzat hozzájárulása, a többi pénz uniós pályázatból jött. A legtöbbet, 33 milliót a lécfalvi telep építése emésztett fel, de 30 milliónál többet fordítottak a városi szemétdombok lezárására is: Bodzafordulón 2,1, Kovásznán 3,1, Kézdivásárhelyen 7,7, Sepsiszentgyörgyön közel 18 millió lejbe került a bűzlő halmok szakszerű betakarása. Összesen tíz közbeszerzési eljárást hirdettek, rengeteg jogi és más természetű gond akadt, de sorra mind megoldódtak. Tamás Sándor hangsúlyozta: nemcsak a beruházás fontos, hanem a környezettudatos szemlélet is, ennek terjesztése, a patakpartok, erdőszélek megtisztítása lesz a következő feladat. A jelszó a Tiszta környezet, gazdag vidék. 
„Sikerült egy sebet begyógyítani a városban, köszönjük a megyei tanácsnak, hogy átvállalta ezt a beruházást, amivel jelentős kiadástól mentesítette Sepsiszentgyörgy önkormányzatát” – jelentette ki Antal Árpád polgármester, aki egyúttal ötletpályázatot is hirdetett a lezárt szemétdomb új rendeltetésének kitalálására. Azt szeretnénk, hogy ne egy halott hely legyen, hanem élettel teljen meg, ezért várjuk a lakossági igényeket, javaslatokat, bár nyilván csak azt lehet megvalósítani, amit a technika megenged. A város jövő héten veszi át a kulcsokat, amelyek egyáltalán nem képletesek: őrzés nélkül a telepet a kincskeresők feltúrhatják.
Az illyefalvi út közelében a hetvenes években nyitották meg a most bezárt szemétgyűjtő telepet,  bezárása során becslések szerint nagyjából egymillió köbméter vegyes hulladékot takartak le, előbb fóliával, majd vastag földréteggel. A kétpúpú dombon már nő a fű, és összesen 3,2 kilométer vadonatúj makadámút kanyarog, biciklizésre kiváló, pompás kilátást nyújtó hely. A domb karéján szellőzőcsövek állnak ki a földből, de nem a rothadó hulladék undorító – régebb kilométerekre kiterjedő – bűzét érezni a levegőben, hanem enyhe gázszagot. Ez sem állandó, magyarázzák – a tegnapi átadáson a megyei és városi elöljárók mellett a tervező és kivitelező cégek, valamint a környéket kiszolgáló köztisztasági vállalat képviselői is ott voltak –, ezért nem is lehet felhasználni a bejárat közelében méretes csőben lobogó lángot, amellyel a domb gyomrában keletkező gázokat égetik el: a hol erősebb, hol gyengébb, kiszámíthatatlan hatásfokra nem lehet semmit ráépíteni.
Háromszéken jelenleg nincs működő szeméttelep, a megye összes hulladékát Brassóba hordják – tudatta Ambrus József megyei tanácstag, a hulladékgazdálkodási programot felügyelő egyesület elnöke, aki szerint a lécfalvi telep üzemeltetésére korábban meghirdetett versenytárgyalás eredményét június 13-án közlik, és ha nem lesznek fellebbezések, két hónap múlva beindulhat a megye korszerű, új hulladékfeldolgozója. Azt is elmondta: országszinten 32 hasonló létesítményt építettek uniós pénzekből, ezek közül csak egy működik, Beszterce megyében.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 721
szavazógép
2016-05-19: Faluvilág - :

Megyénk legdélibb része (Háromszéki kalauz 60.)

A Nagy–Kraszna-patak völgye és a tőle nyugatra húzódó hegygerinc közötti hosszú erdős-legelős terület képezi megyénk legdélibb részét. E keskeny földsáv, a bodzakrasznai határ szerves részeként, a Kis-Tatár és a Kraszna-Köve nevű csúcsokig húzódik. Megközelítése legkönnyebben a Tatár-pusztája élét-gerincét követő szekérúton lehetséges, amely a Kraszna-színe (1332 m) nevű csúcson halad át.
2016-05-19: Közélet - :

Civil árnyékjelentés is készül (Kisebbségi és nyelvi jogok)

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) is árnyékjelentést készít azokhoz a jelentésekhez, amelyeket a kormány a kisebbségvédelmi keretegyezmény, illetve a regionális és kisebbségi nyelvek chartája ratifikálásakor vállalt kötelezettségei teljesítéséről nyújtott be az elmúlt hónapokban az Európa Tanácsnak (ET).