Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) is árnyékjelentést készít azokhoz a jelentésekhez, amelyeket a kormány a kisebbségvédelmi keretegyezmény, illetve a regionális és kisebbségi nyelvek chartája ratifikálásakor vállalt kötelezettségei teljesítéséről nyújtott be az elmúlt hónapokban az Európa Tanácsnak (ET).
Az árnyékjelentésekben azt a Bukarest által sugallt látszatot próbálják cáfolni, hogy Románia mindent megtesz a kisebbségi és nyelvi jogok érvényesülése érdekében. Toró Tibor, az EMNT munkacsoportjának vezetője példákkal is alátámasztotta, hogy a kormány jelentésében található állítások a civilek magyarázatai nélkül félrevezetik az ET szakértőit. A kormányjelentés pár magyar többségű település példáját hozza fel arra, hogy a helyi közigazgatásban a magyar nyelv is használatos, de nem tér ki azokra a településekre, ahol ezt a jogot nem biztosítják.
Szigeti Enikő, a Cemo elnöke azt hangsúlyozta, hogy Románia elmulasztotta törvénybe iktatni a nyelvi chartában vállalt kötelezettségeit, így bírósági úton sem lehet kikényszeríteni a charta előírásainak alkalmazását. A civil jogvédő szerint munkamegosztásra és együttműködésre lenne szükség az RMDSZ és a civilek között, hiszen munkájuk kiegészíti egymást. A civilek nem tudnak törvénymódosítást kezdeményezni, az RMDSZ viszont nem tud teljes és hiteles tájékoztatást nyújtani az európai szervezeteknek, hiszen sok esetben éppen a szövetség polgármesterein múlik, hogy az önkormányzatok nem biztosítják a közigazgatási törvényben rögzített nyelvi jogokat.
Mind Szigeti Enikő, mind Toró Tibor az erős román lobbitevékenység hatásának tulajdonította, hogy a nyelvi charta szakértői csoportja – amely egy héttel ezelőtt járt Romániában – saját eljárásrendjét megszegve nem látogatott el Erdélybe is, és nem tette lehetővé, hogy a civil jogvédők szóban is ismertessék álláspontjukat. A nyelvi charta szakértői csak az RMDSZ vezetőit hallgatták meg Bukarestben. Ezt korábban már Tőkés László, az EMNT elnöke is szóvá tette. A civil jogvédők mulasztásának tartották, hogy az erdélyi magyar szervezetek eddig alig éltek az árnyékjelentések készítésének lehetőségével. Szerintük ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtizedekben Románia úgy válhatott pozitív példává a kisebbségi jogok teljesítésében, hogy érdemben alig tett valamit a kisebbségek helyzetének javításáért.
A sajtótájékoztatón Bethlendi András kolozsvári civil aktivista beszámolt arról, hogy ezentúl angol nyelvű tájékoztatókat készítenek a jogsérelmekről, amelyeket rendszeresen eljuttatnak az európai szervezeteknek és a bukaresti nagykövetségeknek.
