Románia, a hazugság országa

2016. május 24., kedd, Nyílttér

Azt mondják, „a hazugság rövid lábakon jár”. Nem igaz. Vagy legalábbis Romániában nem az. Nálunk hosszú, szinte struccszerű lábai vannak. Ennek bizonyítéka, hogy milyen messzire eljut, és milyen sokáig tart, amíg valakinek (jelen esetben egy újságírónak, Cătălin Tolontannak) sikerül utolérnie és elkapnia.


Szóval a fertőtlenítők dolgában a román állami kórházak többségét 10 vagy 12 éve egy bizonyos Condrea cége, a Hexi Pharma bitorolja, amely aztán vízzel felesre, harmadosra stb. hígította a szereket, ami csakis a kórházi csírák elszaporodásához és így korai elhalálozásokhoz és súlyos betegségekhez vezethetett. Leváltottak nem is tudom hány kormányt, nem is tudom hány miniszterelnököt, egészségügyi minisztert. Három államelnök is váltotta egymást. Lecseréltek kórházvezetőket, megyei egészségügyi igazgatókat, aligazgatókat, al-aligazgatókat. A fertőtlenítők hazugsága hősiesen ellenállt. Pártok váltották egymást a hatalomban, jobboldal a balt, bal a jobbot. Sőt, még az Európai Unióba is bekerültünk. A hazugság érintetlen maradt. Végül, nagy későn egy egyszerű újságíró, Cătălin Tolontan bedobja a bombát. Vizsgálatok indulnak, az átverések gomolyaga mintha-mintha kibogozódni látszana, bár egyelőre még távolról sem tudjuk, pontosan, mi is történt. Ennyit tudunk: létezik egy óriási és kriminális cinkosság.
És máris felmerül bennünk a kérdés, hogy miként tudott a hazugság ilyen messzire eljutni.
A Román Hírszerző Szolgálat azt állítja, hogy több mint 100 tájékoztatást küldött a döntéshozóknak a kórházi fertőzésekről. Traian Băsescu volt elnök azt mondja, ő sohasem kapott ilyen tájékoztatókat. Victor Ponta volt kormányfő nem emlékszik. Természetesen, valaki hazudik. De még ha a hírszerzők szerepét zárójelbe is tesszük (amiről azért többet szeretnénk tudni), feltehetjük a kérdést: hogyan lehetséges, hogy ennyi év alatt egyetlen egészségügyi miniszterben, egyetlen államtitkárban, az egészségügyi apparátus egyetlen igazgatójában, a megyei egészségügyi igazgatóságok egyetlen főnökében sem merült fel semmilyen gyanú a Hexi Pharma céggel szemben? Tényleg nem adott okot a gyanúra az a kvázi monopólium, amellyel e cég rendelkezett a kórházi fertőtlenítőszerek biztosítása terén? Tényleg senkinek sem jutott eszébe laboratóriumban ellenőrizni a Hexi Pharma termékein szereplő címkék igazságtartalmát? Hogyan lehetséges, hogy egy meghamisított tartalom hazugsága ennyi évig és mindenhol talpon maradt, a csúcson lezajlott összes változás ellenére?
De a kérdésekkel még tovább kell mennünk: ennyi év alatt egyetlen kórház-, osztályigazgató, egyetlen tapasztalt sebész sem érzékelte, hogy valami nincs rendben ezekkel a fertőtlenítőkkel, amelyek ráadásul – úgy tűnik – drágábbak is voltak az ilyenfajta termékeknél? Senki sem hallott egyetlen pletykát sem? Senki sem „szagolta ki” a hamisítást? Egyesek a kórházi fertőzések számának növekedését tapasztalták; hogyhogy nem merült fel a kérdés, hogy nincs-e ebben a fertőtlenítőknek is szerepük. Vagy voltak, akik  tudták és hallgattak? Sajnos, biztosak vagyunk abban, hogy – az egész rendszerben – sokan tudták és hallgattak: egyesek cinkosságból, mások félelemből, sokan közömbösségből vagy hanyagságból. Valójában néhányan beszéltek – nevüket nem adva hozzá – és ezáltal, nagy sokára minden kiderült, de nem a belső ellenőrzési mechanizmusok, hanem egy újságírói oknyomozás révén.
Olyan társadalomban élünk, amely óriási mértékben hazugságra épül: hazug oklevelek, gyanús körülmények között szerzett akadémiai címek, néhány óra alatt, börtönben írt tudományos értekezések, elcsalt pályázatok. Nálunk még a jogosítványokat is masszívan hamisították. A bűnözők itt becsületes polgármesteri babérra pályáznak, és néha ez sikerül is nekik. Egy jogerősen elítélt személy vezeti az ország legnagyobb pártját. Érettségizettjeink gyakran egy könyvet nem képesek megérteni. A masszív kommunista hazugság után a poszt-kommunizmusban számtalan párt-, csoport-, mandátum-, kategória-, ágazati hazugságán mentünk sorra keresztül. Akkor miért csodálkoznánk azon, hogy a fertőtlenítők híg löttyök? Nem ugyanez a helyzet több ezer érettségi vagy egyetemi bizonyítvánnyal? Nem ugyanilyen hamisak a politikusi ígéretek? Joggal remélhettük, hogy a gonosz izolálódik egyetlen helyen, és nem fertőzi meg az egész szervezetet?
Mondjuk ki világosan: egy ilyen „hosszú lábú” hazugság széles körű társadalmi cinkosságból táplálkozik. A társa­dalom egy kisebb részének nagyon nagy és pontosan körülhatárolható, egy nagyobb részének kisebb és diffúzabb cinkosságából. Végső soron nagyon sokan vagyunk olyanok, akik egy kicsit cinkosak vagyunk a nagy hazugságban: akik tudjuk és nem beszélünk, akik ellentmondás nélkül alávetjük magunkat, akik megszavazunk korruptakat, akik csak a saját zsebünket nézzük, akik készek vagyunk fizetni egy oklevélért vagy egy olyan tisztségért, amelyre nincs felkészültségünk, akik csak kapcsolatok révén haladunk előre.
A Hexi Pharma fertőtlenítői a maguk módján világunkat jelképezik.

ANDREI CORNEA (Forrás: 22.ro, Főtér)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2016-05-24: Magazin - :

Könyv Király Károlyról

Megjelent Király Ibolya Emlék-repeszek című könyve testvéréről, Király Károly erdélyi politikusról. A kötetet szombat délután mutatták be Budapesten, a Magyarság Házában.
 
2016-05-24: Nyílttér - Váry O. Péter:

Apró örömök (Jegyzet)

Hajnali ébresztés. Nem öröm.
Szuszogás, csoszogás, vízcsap, prüszkölés. Vérnyomás. Üresjárat. Várakozás. Vizit. Reggeli. Pirulák. Felek, egészek. Kicsik, nagyok. Színesek. Nem öröm.