A növénytermesztőket és állattenyésztőket érintő legnagyobb gondokról, a tej, élő állat értékesítési lehetőségeiről, a támogatások folyósításának új feltételeiről, pályázati lehetőségekről is szó esett az RMDSZ kovásznai szervezetének hétvégi, Csomakőrösön megtartott kampányfórumán.
A lehetséges megoldásokról Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, Kozma Béla, a megyei agrárkamara igazgatója, ifj. Orbán Miklós, az AgroSic Közösségek Közötti Fejlesztési Egyesület vezetője is tájékoztatta a jelen lévő több mint ötven gazdát. A felvetett kérdések fontosságát jelzi, hogy a tájékoztatóra nemcsak helybeliek, kovásznaiak, hanem Orbaiszék több településéről is érkeztek gazdálkodók.
Tamás Sándor felvezetésként Dél-Tirolban szerzett tapasztalatait mutatta be. A tanulmányozott településen szövetkezetbe tömörültek a tejtermelő gazdák, a tejet a szövetkezet üzemében dolgozzák fel, a közel 60 féle terméket saját üzletükben, illetve partnerkereskedőkön keresztül értékesítik. Végeredményként a gazdák 2,65 lejnek megfelelő eurót kapnak egy liter tejért – hangsúlyozta. Ezzel szemben Székelyföldön a tej felvásárlási ára 0,85-1,25 lej között mozog. A megyében is hasonló megoldás jelentheti a tejtermelők jövőjét, az első lépés már meg is történt. A kézdiszéki gazdák szövetkezetbe tömörültek, annak segítségével értékesítik a megtermelt tejet. Az összefogás eredményeként már több üzletben is megjelentek a felső-háromszéki tejből készült termékek – ismertette. Az elmondottakat a Kézdi márkanevű, palackozott friss tej bemutatásával húzta alá, a gazdákat is megkínálta egy-egy pohár friss, egészséges tejjel. Hasonló kezdeményezés indult Illyefalván is, ahol SicLand névvel jött létre szövetkezet – hangzott el. Könnyen megtörténhet, hogy a Covalact Orbaiszéken is felmondja a tejfelvásárlást, a megoldást itt is az összefogás, a szövetkezés jelentheti – hangsúlyozta. Tamás azt is elmondta, a Kézdi Lacto Coop tagjainak 95 baniban fizetik ki a tej literét, 85 banit készpénzben, 10 bani értékben pedig tejből készült termékeket kapnak a gazdák. Egy évvel ezelőtt még a kézdiszéki gazdák tanácstalanok voltak, most már konkrét lehetőségük van – hangoztatta Könczei Csaba.
Több gazda kétkedve fogadta az elhangzottakat. Olyan szép mindez, de nincsenek legelők, lopják a takarmányt, hogyan lehet ilyen körülmények között termelni? – tették fel a kérdést.
Válaszként a Zágoni Gazdák Egyesületének törekvéseit mutatták be. A gazdák egyesületbe tömörültek, megértésre találtak a polgármesteri hivatalnál, bérbe vették a községi legelőket, melyeket korábban csupán néhány juhos gazda használt saját javára. Most a tagok állatai számára biztosított a legelő, sőt, az egyesület a legeltetési költségek egy részét is felvállalja, ami konkrét anyagi hasznot jelent a gazdáknak.
Bodó Lajos megyei tanácsosjelölt kihangsúlyozta: ha nincs jogi keret, nem tömörülnek egyesületbe, szövetkezetbe a gazdák, nem tudnak hivatalosan lépni, nem bérelhetik a községi legelőket. Orbaiszék szintjén kell gondolkodni – jelentette ki.
Kozma Béla a megye agrárintézményeinek támogatásáról biztosította a jelenlévőket. Ha jó kezdeményezés van a gazdák részéről, felkarolják azokat. Az eredményes gazdálkodáshoz föld, állat, szakmai tudás és pénz is kell. Ez utóbbi pályázatok révén biztosítható – mondta.
Felvetődött: nemcsak a tejet nehéz értékesíteni, az élő állatok eladása is problémás, a köztes kereskedők alacsony áron próbálják felvásárolni a jószágot, majd jóval drágábban adják el.
Zágonban az AgroSic egyesületnél vissza nem térítendő támogatásra pályázott a gazdaegyesület, az elnyert pénzen megkezdte egy istálló építését, mely begyűjtőközpontként, karanténfarmként is működik. Ha nagy tételben, egy helyről, jó minőségű állatokat tudnak ajánlani a gazdák, sokkal nagyobb árat alkudhatnak ki, kikerülhetik az ügyeskedőket, egyenesen a nagy felvásárlóknak, exportőröknek adhatják el a bárányt, juhot, borjat, üszőt, selejttehenet – mutatott rá a lehetőségre ifj. Orbán Miklós.
Elhangzott, változtak az előírások, így a gazdaszervezetek csak a saját gazdaságukban időszakosan bejegyzett állatokkal biztosíthatják az általuk megművelt legelők lefedését. Ehhez a megszabott legeltetési időszakra a tagoknak át kell írniuk állataikat a szervezetekhez. Ez azonban kétségeket gerjesztett, sokan úgy érzik, elvesztik tulajdonjogukat, az állatok után járó támogatásokat.
Szó sincs erről – jelentette ki Könczei Csaba. Az állatok időszakos átírását úgy kell elképzelni, mint a földek bérbeadását. A tulajdonjog megmarad, a legeltetési periódus után az állatokat visszaírják a tulajdonosok gazdaságába. Ugyanakkor nem áll fenn az állattenyésztési támogatások elvesztésének veszélye, a támogatást a tulajdonosok, a gazdák kapják meg a mezőgazdasági kifizetési ügynökségtől – oszlatta el a kételyeket az agrárigazgató.
