Az eseményen jelen voltak a Zala megyei küldöttség tagjai, Kovászna Megye Tanácsának vezetői, a megyei művelődési intézmények képviselői, a megyei művelődési központ munkatársai, valamint több olyan szakember, aki szívén viseli közös értékeink sorsát, és az egyes közösségekben, tevékenységi területeken végzett munkájával hozzájárul ezek feltárásához, átmentéséhez.
A találkozót Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében elmondta: Zala és Kovászna megye között több évszázados múltra visszanyúló igazi testvérkapcsolat van. Azok az értékek is összekapcsolnak, amelyek mindkét térségben erőteljesen megjelennek, például a pálinka és a kopjafa, de a szóhasználatban, hanglejtésben is sok közös elem lelhető fel.
Pácsonyi Imre, Zala Megye Önkormányzatának alelnöke szerint különösen fontos az együttműködés a két megye között, főként abban az új helyzetben, mely a hungarikumtörvénnyel új keretrendszert biztosít a civil egyesületek eddig is zajló értékmentő munkájához. Mint mondta, az új gondolkodásmód jelei a kormányzati politikában is láthatóak: már nemcsak az identitáserősítő kulturális tartalmakat tartja fontosnak a kormányzat, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek az értékek, hungarikumok a gazdasági erősödést is szolgálják a turizmus, helyi ipar, helyi élelmiszer-termelés tekintetében.
Imreh Marton István, a megyei művelődési központ igazgatója elmondta, hogy a megyében immár több évtizede zajlik az értékmentő tevékenység, melyet az általa vezetett intézmény mindenkor támogatni próbált különböző kiadványok megjelentetésével, legutóbb pedig azzal az egységes adatbázissal, mely gyűjtőportálként működik, hisz nemcsak a saját felületén tárolt adatokkal szolgál, hanem elvezet más olyan szervezetek, intézmények honlapjára is, ahol már meglévő gyűjteményekkel találkozhat az ember. Végezetül megköszönte az értéktár tagjainak a munkáját, akik több területen tevékenykednek: agrár- és élelmiszergazdálkodás, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás, valamint a székelyföldi népi mesterségek bemutatása.
Az első települési értéktár képviseletében Benedek Huszár Márta az alig ötszáz lelkes Kisbacon legfontosabb értékei­ről és az ottani értékmentő munka módszereiről szólt, majd Szőts P. Zsuzsa ismertette a megyei értéktár digitális felületét, mely a Repertorium.ro címen elérhető.
A hagyományos székelyföldi népi mesterségek – revitalizálás, digitalizálás és népszerűsítés elnevezésű, a Norvég Alapból megvalósított programot Kinda István, a projekt szakmai vezetője ismertette, azután pedig A kürtőskalács passiója címmel Albert Zoltán tartott előadást arról a hosszú és kitartó küzdelemről, amelynek eredményeképp a hagyományosan Székelyföldről származó kürtőskalács végre egyenes úton halad afelé, hogy nemzetközi szinten is az őt megillető helyre kerüljön. A záró előadásban Varga Erika építész az épített örökség értékeinek felismeréséről, tudatosításáról beszélt, ismertetve a már öt éve működő Engem is érdekel az építészet programot.