Hollandia és Belgium holland ajkú részének, Flandriának az összeolvadását vetette fel egy interjúban Geert Wilders populista holland politikus. Belgiumban a tegnapi lapok szerint érdemi reakciót nem váltott ki az ismét kiújult kormányválság miatt támadt ötlet, csupán a szélsőjobboldali Flamand Érdek (Vlaams Belang) tartotta említésre érdemesnek. A francia nyelvű La Libre Belgique című lap elemzésében utópiának nevezte Nagyhollandia lehetőségét.
A viharos történelmű két németalföldi ország a XIX. század elején egy államot alkotott. Flandria és a francia ajkú Vallónia az orániai uralkodóház ellen fellázadva az 1830-as forradalom során közösen szakadt le Hollandiáról. Tény, hogy a két belga népcsoport (és országrész) között azóta is feszült a viszony, a kapcsolat időnként súlyos válságokat él át. A tavalyi választások után kialakult legfrissebb válsághelyzetet az okozza, hogy a flamandok szeretnének olyan államreformot erőltetni Belgiumra, amelyből a holland ajkú országrész kerülne ki előnyösebben anyagi és alkotmányos szempontból egyaránt.
Wilders a De Telegraaf holland lapnak a hét elején nyilatkozva kijelentette, hogy most érkezett el az idő az egyesülés megfontolására. Megállapította, hogy ,,Hollandiának és Flandriának több közös vonása van, mint Flandriának és Vallóniának". Az egyesülés szerinte kulturális és gazdasági szempontból egyaránt előnyös lenne Hollandia számára. Wilders úgy vélte, mindkét országban népszavazásra kellene bocsátani a kérdést, továbbá Jan Peter Balkenende kereszténydemokrata miniszterelnöknek hivatalosan is fel kellene vetnie a témát.
Korábbi felmérések tanúsága szerint Flandria és Hollandia lakossága között nagyobbak a nézetkülönbségek, mint Vallónia és Franciaország népe között. Az eredetileg nagyobbrészt protestáns Hollandia és a főként katolikus Flandria között nemrég még teljesen elképzelhetetlen volt bármilyen típusú egyesülés.
Belgiumban az önálló történelem során összesen egy politikusra, Louis Tobback volt flamand szocialista pártelnökre emlékeznek, aki hibának tartotta az egykori belga―holland szakítást, és úgy vélte, a két ország együtt ma világhatalmat alkothatna.
Arra ugyanakkor a La Libre Belgique is emlékeztetett, hogy a múlt század vége óta formálisan is erősítették a kulturális kapcsolatokat. 1980-ban nyelvi unióról kötött szerződést Hollandia és a flamand közösség. Tény az is, hogy ― elsősorban a Flamand Érdek tevékenysége miatt ― a flamand közvéleményben növekszik a független Flandria támogatottsága. A belga politikai elit azonban egyelőre ezt is egyértelműen elutasítja.
