Ezen a héten, szerdától péntekig rendezik meg Kolozsváron az Agraria nemzetközi mezőgazdasági kiállítást és vásárt. A seregszemle egyik díszvendége Hollandia, de Ausztria is — először az Agrarián — külön nemzeti pavilonnal jelentkezik, Németország pedig szövetségi szakminiszter szinten képviselteti magát.
A szakmai találkozók közül kiemelhető a farmerek napja, amely révén a szervezők közvetlen kapcsolatot kívánnak teremteni a hazai farmerek és a mezőgazdaságban használatos legújabb gépeket, felszereléseket, technológiákat bemutató kiállítók között. (fer-)
A közös agrárpolitika kiigazítása
A közvetlen támogatások növekvő arányban történő átcsoportosítása, a nagyméretű gazdaságoknak kifizetett pénzek csökkentése, a termeléstől függő támogatások körének további szűkítése, a legtöbb szektorban a piaci intervenció eltörlése és a tejkvóták fokozatos kivezetése — ezek a leglényegesebb elemei annak a javaslatnak, amelyet az Európai Bizottság mutat be a közös agrárpolitika állapotfelméréséről. Ezt ma készül elfogadni az EB. A javaslat számos tagállam, köztük Magyarország ellenkezésével dacolva kitart azon elképzelés mellett, hogy az éves szinten százezer eurónál nagyobb közvetlen jövedelemtámogatásban részesülő agrárgazdaságok kifizetéseit részben az agrárpolitika nagyobb társadalmi elfogadottsága érdekében csökkenteni kell. Továbbá az úgynevezett kötelező moduláció kiterjesztésével is csökkentenék a nagybirtokok támogatását, amelynek keretében a közvetlen kifizetések egy évről évre növekvő hányadát a vidékfejlesztési büdzsébe csoportosítják át, vagyis a termelés ösztönzése helyett egyre inkább a vidék megfelelő kultúrállapotban való megőrzéséért és a környezetbarát gazdálkodásért nyújtanak támogatást a termelőknek.
Élelmiszerválság — élelmiszer-pocsékolás
Miközben a világ számos részén komoly élelmiszer-ellátási problémák vannak, óriási méreteket ölt a pazarlás — állapította meg elemzésében az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO. Az elemzés megállapítja: az Egyesült Államokban például évente az élelmiszerek 30 százaléka megy kárba, hozzávetőleg 48 milliárd dollár értékben, nemcsak a konyhákban, éttermekben, háztartásokban, hanem már a feldolgozás, a szállítás és az értékesítés során is. Az élelmiszerekkel együtt sok víz is elpocsékolódik, ami szintén nagy probléma. Az Egyesült Államok 30 százalékos ,,pazarlási mutatóját" véve alapul ez azt jelenti, mintha annyi vizet folyatnánk el (negyvenezer-milliárd litert), ami 500 millió ember háztartásához lenne elegendő — állítják az elemzők. Számításaik szerint az élelmiszerek előállításához használt víznek legalább a fele kárba vész. A FAO szakértői szerint globálisan elegendő az élelmiszer, csak az elosztásban, illetve a rossz szokásokban van a probléma. A szegényebb országokban a mezőgazdasági termékek 15—35 százaléka már a földeken tönkremegy, s további 10—15 százalék megy veszendőbe a feldolgozás, a szállítás és a tárolása során. A jómódú országokban ez az arány kisebb a fejlett technológiáknak köszönhetően, ott viszont a pocsékolás miatt nagy a veszteség. Ugyanakkor a szakemberek a Föld ivóvízkészletének drasztikus fogyására hívják fel a figyelmet, részint a túlszaporodás, részint pedig a mezőgazdaság és az ipar növekvő vízigénye, no meg a sok országban még tapasztalható pazarló ivóvíz-gazdálkodás miatt. Borúlátó szakemberek szerint két évtized múlva bolygónk lakóinak kétharmada nem jut elegendő ivóvízhez, ha nem óvjuk új módszerekkel a meglévő vízkészletet.
