Sokáig hittek az Ãgérgetésekben, bÃztak abban, hogy a szakszervezetek nyomására megszületett sürgÅ‘sségi kormányrendelettel kiigazÃtják az azonos alkalmazotti kategóriák bérezési egyenetlenségeit, de ez csupán részben történt meg, ráadásul a jogszabály újabb igazságtalanságokat szült – sorolta a sérelmeket tegnapi sajtótájékoztatóján Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet háromszéki elnöke, és ismertette tiltakozási tervük programját.
A bizalmi elmondta, az alapfizetések emelésébÅ‘l kimaradtak a megyei közegészségügyi igazgatóság közalkalmazottai, a bölcsÅ‘dei, óvodai és iskolai egészségügyiek, és a kórházak TESA-személyzete, akiknek pedig nÅ‘tt az alapbére, azoknak a régi fizetések alapján számÃtják ki a különbözÅ‘ pótlékokat, ami törvényellenes. Ugyancsak törvénybe ütközik, hogy az orvosok ügyelet után nem kapnak szabadnapot – szögezte le a bizalmi. Elmondta, emlÃtett törvény alól mentesülhet, aki maga kéri, hogy dolgozhasson az ügyelet utáni huszonnégy órában is, de az nem tiszta, hogy ez idÅ‘ alatt mi az Å‘ státusza, ki fizeti ki a munkáját és milyen alapból. Némileg keserűen jegyezte meg, utóbbira nincs példa, a kórházak olyan orvoshiánnyal küszködnek, hogy legtöbb esetben szóba sem jön az ügyelet utáni szabadnap.
A Sanitas megyei elnöke az utóbbi hónapok tárgyalásainak sikereként könyvelte el, hogy nőttek a bérek, de azzal nem ért egyet, hogy továbbra is nagy különbségek vannak a különböző kórházakban azonos munkakörben dolgozók fizetése között. Elmondta, egy húszéves tapasztalattal rendelkező asszisztens alapfizetése a kézdivásárhelyi kórházban 2140 lej, amit augusztus elsejétől kötelező megadni, a sepsiszentgyörgyi megyei kórházban ugyanaz a kategória 2711 lejes alapbérben részesül. A főorvosok esetében húsz év régiség után 4230, illetve 5320 lej az alapbér, ekkora a bérezési különbség a két kórház között – közölte a bizalmi.
A Sanitas javaslatot tett az emlÃtett anyagi vonzatú egyenetlenségek valós kiigazÃtására, az érintett (20-as és 43-as) sürgÅ‘sségi kormányrendeletek módosÃtására, és amennyiben az érintett szakminisztériumok és a kormány nem tesz eleget követeléseiknek, október 31-tÅ‘l meghatározatlan idÅ‘re általános sztrájkot hirdetnek. Tiltakozási programjuk szerint hétfÅ‘n megkezdték az aláÃrások gyűjtését, a következÅ‘ négy hét minden keddjén utcai tiltakozásokat szerveznek szerre a munkaügyi, pénzügyi, egészségügyi minisztérium, valamint a parlament épülete elÅ‘tt, október 12-én országos japán sztrájkot tartanak. 19-én pedig kétórás figyelmeztetÅ‘ sztrájkot.
Vasile Neagovici szerint a legjobb lenne, ha az egészségügyi ágazat számára egy speciális bértörvény születne, úgy véli, csak ezáltal lehetne minden egészségügyi dolgozó számára igazságos javadalmazási rácsot megalkotni.
