Vizsgázik a Sapientia — de más is

2008. május 22., csütörtök, Nemzet-nemzetiség

Hiller: Emelkedik a felsőoktatás támogatása — olvasom az MTI-re hivatkozó, március 18-i keltezésű hírt a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján (www.okm.gov.hu). ,,Jövőre a jelenlegi 223 milliárdról több mint 230 milliárdra, 2010-re pedig 241 milliárdra nő a terület támogatása — közölte.

A miniszter elmondta, hogy tájékoztatta a kormányfőt a Felsőoktatási Kerekasztal legutóbbi üléséről is. Beszámolója szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök támogatja a kerekasztal azon kezdeményezését, hogy a felsőoktatásban az államilag támogatott és költségtérítéses képzés között az átjárhatóság megmaradjon."

Ezek után már-már hihetetlen, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek 2000-ben megszavazott kétmilliárd forintot az utóbbi pár évben a magyar költségvetés 1,2 milliárdra csökkentette, magyarán, az a fenti juttatás kevesebb mint egy százalékával felérő összegről annak kb. fél százalékára csökkent.

Hogy az országos költségvetésnek milyen parányi töredékét teszi ki, már nem is kutatom.

Másfél milliós nemzetrész saját adminisztrálású tudományegyeteméről lévén szó, megkérdeném: hogyan választotta meg a kormány ,,nemzetstratégiai főosztályának főigazgatósága" az általa kezdeményezett vita időpontját, számolt-e azzal, az egyetem nyolcéves működésének legkényesebb időszakába érkezett? Most zajlik az intézmény akkreditálása, mely egyebek mellett a román állami társfinanszírozás előtt is megnyitná az utat, az egyetemnek viszont bevételeiből csak szűkös fenntartásra futja, holott akkreditációs követelmény, hogy annak harmadát fejlesztésre beruházza.

Tisztelettel megkérdezném továbbá, mennyire van az intézmény nemzetstratégiai jelentőségével pontosan tisztában az, aki most farag le a magyar állami juttatásokból? Arról nem is beszélve, hogy ezáltal a Bolyai Egyetem sok évtizedes intézményes nyomorát is csak súlyosbíthatja. A valamikori önálló állami tudományegyetem, mint ismeretes, az erőszakos egyesítés (1959) után fokozatosan elveszítette mind tagozati, mind kari, mind tanszéki önállóságát majdminden szakon és karon, és ma többnyire diákcsoportok szintjén vegetál. Eme teljesen kiszolgáltatott állapotában pedig, miként a közelmúlt belső vitái bizonyítják, csupán saját függőségét képes újratermelni. Igazán nem segíti a tagozatépítésben sem, aki most ,,nemzetstratégiailag" hátba döfi a Sapientiát. Melynek elsorvasztására létezik egy másik tervezet is különben: olyan hasonló profilú ellenszakokat készül indítani a kolozsvári TE Erdély-szerte és a Székelyföldön, melyek elszívnák hallgatóit. Akkor valóban bebizonyosodna, hogy a Sapientiára semmi szükség, se pénz, se diák, s a támogató megspórolhatná maradék 1,2 milliárd forintját is.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 488
szavazógép
2008-05-22: Nemzet-nemzetiség - x:

Itthon

Kismagyarország. Így nevezik a Székelyföldet azok, akik először járnak felénk. Hogy miért? Nem rossz kérdés. Talán azért, mert itt sokan, nagyon sokan magyarul beszélnek, mert itt nem manelétől hangosak a tömbházak, mert itt nagyon sokan gyűlnek össze március 15-én ünnepelni. Nem tudom, melyik a jó válasz, csak sejtem, hogy mindezen válaszok — sőt, még jóval több — összességéből áll össze és alakul ki egy egységes egész, az, amit mi csak úgy nevezünk, hogy Otthon, meg úgy is, hogy Székelyföld.
2008-05-22: Nemzet-nemzetiség - Sylvester Lajos:

Jöjjenek a gyimesiek! (Határhelyzetek)

A Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön, mikor arra jártam, a sok-sok élmény- és meglepetésözönben arra lettem figyelmes, hogy minduntalan kétnyelvű feliratot látok. Még a hatalmas állomásépületen is ott kéklett a Ghimeş—Gyimes, de egyéb kétnyelvű névből is több van, mint Sepsiszentgyörgy leghosszabb utcáján, a csángó faluban kifüggesztett magyar nyelvű és szimbólumú választási plakátokról nem is szólva.