MagaslesAmit szabad Jupiternek

2008. május 23., péntek, Nemzet-nemzetiség
Minden külön értesítés helyett: felmentette a bíróság Băsescu elnököt a ,,cigányozás" vádja alól.

Mint ismeretes, élete egyik fordulópontján, tavaly az ellene indított, de végül is győzelmével végződő népszavazás előtt az államfő egy bevásárlóközpontban nem volt hajlandó nyilatkozni egy rámenős riporternőnek, s amikor a hölgy egyre agresszívebb lett, az elnök — nem tagadva meg tengerészmúltját — egyszerűen kikapta a kezéből mobiltelefonját, s belekarolva feleségébe, továbbment. Később, amikor csomagokkal megrakodva kijöttek az áruházból, és beültek a kocsiba, Băsescu hanyagul a hátsó ülésre dobta az elkobzott maroktelefont, s keresetlen szavakkal szidta a bulvársajtót, mocskos cigánynak nevezve a riporternőt. Szavait a bekapcsolt telefon rögzítette, s miután jogos tulajdonosa visszakapta és lehallgatta, megdöbbent, és közzétette az egyáltalán nem fölemelő elnöki purparlét… Amiből egyértelműen, vita nélkül kiderül, hogy Románia elnöke — s ez a minimum, amit szavai alapján megállapíthatunk — különbséget tesz szavazói között, és megvan az egyáltalán nem felemelő véleménye választópolgárai egy számban is jelentékeny rétegéről.

A bíróság hosszú mérlegelés után úgy döntött, hogy a kijelentés az elnök lelkiállapotának, rossz hangulatának tulajdonítható (ami a sorsát eldöntő népszavazás előtt egyáltalán nem lehetett meglepő), s mivel nem nyilvánosan hangzott el, sőt, illegálisan (?) jutott a telefontulajdonoshoz, ejtik a vádat. Ami ellen több — és nem csak roma — civil szervezet azonnal élesen tiltakozott. Érvelésük: mit lehet várni a mahalás szellemben őrjöngő politikusoktól, Vadim Tudortól Funarig és Becaliig, ha maga az elnök is ilyen kirohanásokat enged meg magának?! Ráadásul az elnök kijelentését s egész, több bizarr nüánszot is tartalmazó nyilatkozatát közölte az olasz bulvársajtó is, s emlegették az Északi Liga nem idegenszeretetükről ismert politikusai is végső érvként. Még minket neveznek cigányellenesnek, mondják körülbelül a romániai romák olaszországi dolgaira célozva (lopnak, rabolnak, erőszakoskodnak, fosztogatnak, megzavarják a közrendet stb.), de ám-lám, hogyan viszonyul roma honfitársaihoz Románia államfője. S innen már egyáltalán nem vicces a dolog. S igenis árt Románia hírének és nevének a világban, ami amúgy sem túlságosan szívderítő!…

Visszatérve az agresszív riporterre s általában a bulvársajtóra: ez mindenütt, az egész világon, sajnos, ilyen. S egy politikusnak többet kell elviselnie, mivel a megítélése a legfontosabb… Úgy tűnik, hazai politikusaink egy része ezt a pofonegyszerű tényt sem képes fölfogni. A bírósági ítélet pedig a régi viccet juttatja eszünkbe: amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek. Azaz egyenlőek vagyunk — eredeti demokrácia! —, de vannak még egyenlőbbek is.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 487
szavazógép
2008-05-23: Nemzet-nemzetiség - Mózes László:

A jelölt (Kármentő)

Napjaink dinamikus, színes, határozott, sokoldalú vagy a sokoldalúság látszatát keltő, esetenként kérészéletű lénye a jelölt. Aki szerencsés esetben elhivatottság és tenni akarás okán indul az önkormányzati választásokon, szerencsétlenebb helyzetben politikai kalandvágyból vagy más, körülményesebben diagnosztizálható vágyakozás okán.
2008-05-23: Nemzet-nemzetiség - Pásztori Tibor Endre:

Meneteljünk (Jegyzet)

Az erdélyi magyarság múltjának írott emlékanyagát úgy kell tekintenünk a nemzetiség történelmének feltárása során, mely nem egymást keresztező, hanem egymást kiegészítő és feltételező tevékenység a történelem, a külső erők szorításában.