Farkas Réka
A román parlament díszes tagjai nemhogy máséból, de még saját hibáikból sem tanulnak, és sajnos úgy tűnik, választóikat újra és újra meg tudják etetni ugyanazzal a maszlaggal. Kampányban semmi sem szent, nincsenek szabályok, eltűnik az észszerűség, a logika.
Nyolc évvel ezelőtt, ugyancsak így őszből télbe fordulva, két kézzel szavazták meg a tanárok fizetésének ötvenszázalékos emelését. Aztán lejártak a választások, és nem lett semmi belőle, hisz nem volt rá költségvetési fedezet. Az akkori tanügyminiszter, Ecaterina Andronescu őszinte csodálkozással nézett az újságíróra, amikor megkérdezte: mi lesz ígéretükkel. Hogyhogy nem érti, az kampányban volt, senki nem gondolta komolyan...
Most ismét valami hasonló történik, igaz, valamelyest kisebb százalékokkal, de bőszen emelik a fizetéseket honatyáink. Ők megoldják az egészségügyiek elégedetlenségét, és ráadásnak a tanügyiek bérét is megtoldják 15 százalékkal. Miből? Ez nem az ő dolguk. Szavazatot vásárolnak, mint egykor a golyóstollakkal, vedrekkel, kampány eszem-iszomokkal. Azt megtiltotta a választási törvény, ezt nem, akkor általában az egyszerűbb, szegényebb, vidéki embereket célozták meg nagylelkűségükkel, most a műveltebb „diplomásokat”, az orvosokat, tanárokat.
Az efféle jótékonysági rohamok mögött többnyire a Szociáldemokrata Párt áll. Kéz a kézben a szakszervezetekkel, jól időzített tiltakozó megmozdulásokkal – érdekes: SZDP-s kormányok idején alig hallani sztrájkokról, követelésekről –, nagyvonalú jogszabály-módosításokkal próbálják ellehetetleníteni az épp aktuális kormányzatot, az általános és örök elégedetlenséget meglovagolva, a maguk oldalára állítani a választók millióit. Ha győznek, feledik ígéretüket, az elődjükre mutogatnak, mely elpalta a pénzt, ha veszítenek, lehet majd szidni azt, aki nem hajlandó betartani az általuk megszavazott törvényeket.
A politikai verseny, főként választások küszöbén, érthető, ám nagyon nagy baj, amikor a politikusok meg sem próbálnak a józan észre hallgatni, mindent felülír az újraválasztásukért folytatott küzdelem. Érthető az egészségügyi tárca vezetőjének felháborodása, aki felelőtlenséggel vádolja a parlamentet, kifogásolja, hogy mindenféle előzetes elemzés nélkül osztogatják a pénzeket, felborítják az amúgy is törékeny költségvetési egyensúlyt, és ami még ezeknél is súlyosabb: játszadoznak az emberekkel, összeugrasztják a különböző társadalmi csoportokat, és a végén mindenkit csalódás ér. Tönkreteszik mindazt, amit a szakemberek, talán valamelyest lassabban a kelleténél, próbálnak felépíteni, életképes, működő rendszerré alakítani. Osztogatásuk felér egy fosztogatással.
