Na, aztán lett is ebből nagy ribillió, az állatvédők óriási tüntetést szerveztek, tiltakoztak. Zengett tőle az egész belváros, és az állat kilövését hirtelen elrendelő rendőrparancsnok lemondott. De vajon mi lett volna, ha a medve emberre, netán gyermekre támad, és megmarcangolja? Akkor is tüntettek volna az állatvédők, napokig munkát adva a tévéadóknak?
Amíg a nyilvánosság a medvével volt elfoglalva, Galac megyében árvíz pusztított: falvak, városrészek, utak, hidak, védőgátak, lakások kerültek víz alá, és sok-sok háziállat pusztult el, jelentős kárt és  kimondhatatlan keserűséget okozva gazdáiknak. Erről azonban nemigen esett szó a tévéadókon. Önként adódik a kérdés: vajon melyik állat fontosabb az ország, a lakosság számára? És vajon mi az oka, hogy a tévécsatornák csak az olcsó szenzációnak szentelnek hosszú műsorokat: talán a figyelem elterelése a cél? Nem tudom megérteni, ahogy azt sem, hogy a közszolgálati adó hatalmas veszteséggel működik, óriási pénzért zömmel semmitmondó műsorokat állít össze, és mindezt az állam, a kormány rendszeresen kifizeti a társaság helyett, az adófizetők pénzéből. Most még a tévé- és rádióilletéket is el akarják törölni, hogy még nagyobb legyen a veszteség!
Úgy látszik, a tévéseknek a szalmaláng-műsorok a legfontosabbak, na és a gyalázkodás irántunk. Vajon meddig?

N. Kányádi Mihály, Szentivánlaborfalva